Visszatekint a múlt tekerjük a bringát baby, nagyon hosszú az út hidd el a sors tehet róla, hogy minden így alakult majd meglátod a napot ha kivezet az alagút a régi idők bennem, elmesélem hogy miért jó a gangon a füst, a lépcsők, a padok, a kéró nézz fel az égre, kérdezd meg, hogy mire vagy méltó mert egyszer vége lesz, és csak egyszer hallasz végszót feldobjuk az égbe a sok jelet nem voltam sokszor veled, mást azt sem tudja mit jelent én csak a zenének élek, nem érdekel a sok szerep csinálom amit szeretek, és annak aki szeret jártam a felhők felett ahol nem számít a keret láttam az összes teret, visszaköszönnek a tegek vártunk hideg telet, rossz híreket ami levett de láttam az eget ahonnan nagyapám integet az emlékekben nincsen föld ami eltemet írom a szövegemet, neki küldöm a rappemet holnap újra fel kel a nap, akkor is ha ma lemegy ne felejtsd el honnan jöttél és azt sem aki rád nevet nem biztos, hogy király az ki nagyobb tömeget vezet a magad ura legyél, a családnak nyújtsd a kezed ide születtél, ne szégyeld, viseld a mezed mert akkor sem változol át, ha másét el veszed
Ref.
Mi van, hogy mi volt, kik látnak fentről fel nem adom, de kivagyok, peace-t dobok lentről minden megváltozott már, mindenki felnőtt van kit vittek, van ki maradt, és tovább szállt
P.G.:
Leosztjuk esténként a lapokat a cigifüst a gangon, közbe nyomjuk az alapokat mennek a storyk ameddig nem hajnalodik régi dolgok, fain emlékek, álmok mik égtek porig a múltba vezet vissza minden egyes lépés gyerekkorunk volt a legszebb dolog mára nem is kérdés csak tekints vissza, elég egyetlen egy kép és levágod magadtól, hogy a lelked már rég nem békés lehúztál azóta pár évet, de a wc-n húzhatod le, ha ezt is odabent élted mentek az évek felpörögtek az események jobb életet szerettél volna, de mára ez sem lényeg volt, hogy feltettem volna mindent egyetlen lapra volt, hogy én is vadászra vadásztam, nem a vadra volt, hogy csalódnom kellett családtagba vagy spanba de napfelkeltekor mindig hittem tesó egy szebb napba kitettem már jópárszor veszélynek én az életem 22 vagyok de bent hidd el több az értelem a puszta gógyimmal a legnagyobbat szétszedem ez, amivel előre tudok jutni, nem a szép szemem nem raktak elém semmit, mindent egymagam értem el mindenkinek a sorsa dönti el ki mit érdemel nem irigykedek senkire, már semmi nem érdekel mert tudom nem én leszek az ki a végén letérdepel
Ref.
Mi van, hogy mi volt, kik látnak fentről fel nem adom, de kivagyok, peace-t dobok lentről minden megváltozott már, mindenki felnőtt van kit vittek, van ki maradt, és tovább szállt