Hosszú utazás, száguldó táj. Hó födte fákra, titkos fény száll. Gyorsan fogy az út, már otthon jársz, Otthon, hol várnak, készülnek rád.
Sok régi emlék, sok régi hang, Köztük most újból kisgyermek vagy. Ez az ünnep legyen úgy szebb, ahogy álmodban látsz, Egy új világ, hol teljesül, mit vársz. Egy éjjel, tele fénnyel, mikor szikrázik a hó, Egy új lap, melyre bármi írható.
Messze valahol, régi dal szól, Ismerős dallam, egy elmúlt korból. Hol nem volt rohanás, csak nagy békesség, Jó volna hinni, hogy létezik még.
Sok régi emlék, sok régi hang, Köztük most újból kisgyermek vagy. Ez az ünnep legyen úgy szebb, ahogy álmodban látsz, Egy új világ, hol teljesül, mit vársz. Egy éjjel, tele fénnyel, mikor szikrázik a hó, Egy új lap, melyre bármi írható.
Sok régi emlék, sok régi hang, Köztük most újból kisgyermek vagy. Ez az ünnep legyen úgy szebb, ahogy álmodban látsz, Egy új világ, hol teljesül, mit vársz. Egy éjjel, tele fénnyel, mikor szikrázik a hó, Egy új lap, melyre bármi írható.
Ez az ünnep legyen úgy szebb, ahogy álmodban látsz, Egy új világ, hol teljesül, mit vársz. Egy éjjel, tele fénnyel, mikor szikrázik a hó, Egy új lap, melyre bármi írható.