Újra és újra csak mellénk nyúl Kezem ha téged keress Számtalan tervem a vízbe fúlt Mióta magányomra ébredek
Megzavar a csend! Idegesít a zaj! Semmi nem jó így, semmi sem vigasztal Van annyi kérdés mi felkavar
Mi az amitől több mint én?! Mi az ami neked úgy fájt Ki az akiben most bízol és miért hittem mást?! Hova fogy a levegő, hol lesz még? Hol az aki szívemig száll?! Kire hagyom ezt a titkot?! most miért inkább más?! Lelkem miért bíztam rád?! Ha más ölel át?!
Szüntelen gyűlnek a könnyeim folyton rád gondolok Nem tudom mtöbbl elhallgatni Azt hogy belül fáj még NAGYON!
Megzavar a csend! Idegesít a zaj! Semmi nem jó így, semmi sem vigasztal Van annyi kérdés mi felkavar
Mi az amitől több mint én?! Mi az ami neked úgy fájt Ki az akiben most bízol és miért hittem mást?! Hova fogy a levegő, hol lesz még? Hol az aki szívemig száll?! Kire hagyom ezt a titkot?! most miért inkább más?! Lelkem miért bíztam rád?! Ha más ölel át?!
Más az aki véd! Más akire vársz. Más karjaiban lel az álom ránk Máshol kelt a nap. Másnál ébresz fel Fagyos párnám rég tele könnyekkel
Felkavar a csend. Idegesít a zaj! Semmi nem jó így, semmi sem vigasztal Sehogy sem sem a zaj!
Mi az amitől több mint én?! Mi az ami neked úgy fájt Ki az akiben most bízol és miért hittem mást?! Hova fogy a levegő, hol lesz még? Hol az aki szívemig száll?! Kire hagyom ezt a titkot?! most miért inkább más?! Lelkem miért bíztam rád?! Ha más ölel át?!