Kedves AK, évek óta követlek, Az RTM előtt is már hallgattalak titeket. A zenétek megfogott és nem érdekel más. Még nem is mutatkoztam be, a nevem Barnabás.
Nem is tudom, hogy élhettem ezelőtt, Ha bármi fájt, nekem mindig ti adtatok erőt. Az összes lemezetek eredetibe van meg, Ha van valami újdonság, én mindent megveszek.
Képzeljétek el, már több koncerten voltam. Végig csápoltam és csak az első sorban. Jövő héten megyek tetováló szalonba, Hogy felvarrassam az AK logót a karomra.
Ott leszek veletek, 26, a végéig, Én csak mellettetek állok, hogyha valaki szid. Remélem, hogy érzitek a tiszteletem, És válaszoltok, ha megkaptátok a levelem.
Refr.
Kérlek döntsd el, hogy velem vagy ellenem, Ha nem tetszik az életem. Már nem érdekel, nem érdekel, Ha neked nincs, ami megfelel.
Kérlek döntsd el, hogy velem vagy ellenem, Ha nem tetszik az életem. Már nem érdekel, nem érdekel, Engem nem érdekel.
Verze 2.
Szevasztok srácok, én vagyok az, Barnabás. Sok levelet kaptok, én tudom ezt, ez nem vitás. De rosszul esik, hogy nem is válaszoltatok rá, nem tudom mire vagytok beképzeltek, ugyan már.
Az időpontomat is lemondtam a szalonba, Nem varratom fel a logótokat a karomra. A régi zenéitek sokkal jobbak voltak, Pedig csak kamuból a szegényekhez szóltak.
Debrecenbe is a Hiro tiszta paraszt volt, A Giajjenno meg rám se nézett és nem is szólt. Van egy másik rap csapat, titeket utálnak, Most őket pörgetem, a szövegük is vagányabb.
Különben is, Ti csak gyerekeknek zenéltek, És eladtátok magatok, már utálom az egészet. Ez volt az utolsó levél, mit írok, De mindegy is, mert válaszolni sose bírtok.
Refr.
Kérlek döntsd el, hogy velem vagy ellenem, Ha nem tetszik az életem. Már nem érdekel, nem érdekel, Ha neked nincs, ami megfelel.
Kérlek döntsd el, hogy velem vagy ellenem, Ha nem tetszik az életem. Már nem érdekel, nem érdekel, Engem nem érdekel.
Verze 3.
Szevasz Barnabás, most kaptuk meg a leveledet. Bocs, valahogy nem láttuk meg eddig az üzeneted. Hogyha megbántad, hogy felvarratnád a nevünket, Őszintén örülünk annak, hogy ezt nem tetted.
A debreceni bulin nem parasztok voltunk, Szerintem nem vettünk észre és csak rohantunk. Innen üzenjük, hogy ne haragudj, utólag, És hallgasd nyugodtan azokat, akik anyáznak.
Minket nem kell, de mi megmaradtunk kik voltunk, Nem lettünk mások csak, mert jobban megy most a boltunk. Lehet, hogy hallgattál, de nem ismertél sohasem, Érzem, hogy ott van neked a gyűlölet a szemedben.
Tudom, hogy azt hiszed, de nem könnyű a siker, Embernek maradni és kezelni, ezt tudni kell. Te is csalódtál, de mi is és ez rémlik, Hogy csak ketten maradunk Ak, a végig.