néha úgy érzem hogy semmi nem tart fenn lehúznak a napok és fáj de tudom túlélem
Gaben: a hajnal hasad, a beszűrődő fények az ablakon át néznek és kérnek, hogy végre ébredj a vágyak korán keltek, amikor mi későn a megfáradt fejekben szól a Californication a végzet utolér, jobb élet nem jár kuponér' a szerelem, a pénz csak álmom és kidurran mint a buborék ha nyilnak a szemek és írja a kezem, hogy marad a para mer kerül a derű de kerül, amibe kerül - az égbe repítem fel a nevünk letörtek az angyalszárnyak és maradtak szarvak a tervek, az elvek eltűntek, megmart a karma karma az érzelmek helyett már drótok kötnek össze minket a lényeg a pénz, meg a face, hogy megmutasd, többre vitted láttam a trét - minden nap meghalunk mint Kenny - a szürke napokat - ahogy a padokat - feketére keni a kádba süllyedek le, ez nem az út vége lehúznak a napok, de belül tudom túlélem...
Refr. x2: néha úgy érzem hogy semmi nem tart fenn lehúznak a napok és fáj de tudom túlélem
Meklód: ...és én csak megyek vezet a végzet az úton, de rámtapadnak szemek és akármit teszek - fejem felett bezár az ég érzem elengedi a kezemet és hátra lép úgy mint egy CD, amire ráfér a lényeg néha úgy érzem, hogy csak egy játék az élet hogy nem tettem meg amit tudtam, és az árnyékban élek majd meggyőzöm magam, hogy nem baj, mert a szándék a lényeg? kérlek! csak a fekete napok, adok-kapok, a végzet csak mosolyog betáraz aztán lő, a puskacsőből a füst gomolyog és csattannak a pofonok, nem választ el, csak temető összekötve te meg ő, mint a tüdő meg levegő megreped a föld, nyílik alattam a talaj lassan befogom a fülemet - túl hangos a csatazaj eltompul a világ, halkan azt súgja egy hang benn hogy túlélem, ha úgy is érzem, semmi nem tart fenn
Refr. x2
Bridge x2: amikor lehúz az örvény - eltalál egy töltény és semmi, de semmi nem tart fenn tudom, hogy történhet bármi - mert felfogok állni és semmi, de semmi nem tart lenn