Egy ölelés már nem érzem szívemben kést Tudom nem kell számolnom a lépést Nem kel feltegyek több buta kérdést Nem hibáztam és nem is kérek elnézést Ez kívül szól, de én belül is hallom Simogat a dallam, megérint bevallom Nem ereszt és nem eresztelek el Ez az érzés a padlóról is felemel Nem kell válasz, olvasok a szemedből Amit eddig hittem minden megdől De nem félek ettől mindig erre vágytam Nem tökéletes csak nekem hibátlan Nem érzem hogy ennél több kell Nem kínos a csend, nincs közhely Őszintén mondhatnám végre, de felesleges Kimondani bármit, ez így a legnagyobb flesh
Refrén: Tíkéj
ha kérdeznéd, sem tudnám ez , hogy lehet (DE NEM IS SZÁMÍT)
semmi más amíg velünk a Hold nevet ( EZ CSÁBÍT)
a sorsunk eggyé vált ahogy megismertelek (AZ ÉRZÉS)
rabul ejtett engem mindent elmond a szemed (NEM KÉRDÉS)
2. BLR
Egy csók, már nem érzem magamon a súlyt Sem a szelet amely egymás mellé fújt Megszűnt a harc ami bennem dúlt Ujjá szült, az idő felgyorsult Nem is értem de ez már így alakult Lá-láthatod hogy ide sodort a múlt De ez édes kötelék és nem békjó Nem agyszülemény és ajánlatra méltó Nem csoda hogy fáj amit szöggel vertek A hegek maradtak a pecek elteltek A szemfényvesztés nem pálya nekem A szemem fénye te vagy nem fáj a fejem Nem, nem volt csak egy pillanat műve Egy éjjel a vállás meg a pirkadat bűne
Refrén: Tíkéj
ha kérdeznéd, sem tudnám ez , hogy lehet (DE NEM IS SZÁMÍT)
semmi más amíg velünk a Hold nevet ( EZ CSÁBÍT)
a sorsunk eggyé vált ahogy megismertelek (AZ ÉRZÉS)
rabul ejtett engem mindent elmond a szemed (NEM KÉRDÉS)
5. BLR
1 szerelem, lehet, hogy már én is félek mert megint nem tudom kitart e míg élek mi marad nekem, csak az illat a párnán egyedül rugdoshatom a kavicsot a járdán hiába szól kívül, ha belül is fáj mert itt már, rég nem az ész ami diktál őszintén mondom, de felesleges kimondani bármit, úgyhogy nem érdekesss