Kegyetlen hajnal, jéghideg Az arcomat friss szél csapja meg A tenger felé indulok Maradni tovább nem tudok
Vörösen ragyog, lángol az ég Ilyen vadnak nem láttam még A dombról figyelsz, jól tudom És nem látszik rajtad A fájdalom
Vörösen ragyog, lángol az ég Ilyen vadnak nem láttam még A dombról figyelsz, jól tudom És nem látszik rajtad A fájdalom
Ott állsz a dombon, Calypso A magánynak örök mementó Ne gyűlölj engem, Calypso
Az ár hozott, az apály visz el A Holdban többé már nem hiszel Elmúlt egy tél, elmúlt egy nyár A hajó kész, a tenger is vár Kérd meg nekem az isteneket Küldenének erős szelet Hisz’ a dombról figyelsz, jól tudom De nem látszik rajtam A szánalom
Ott állsz a dombon, Calypso A magánynak örök mementó Ne gyűlölj engem, Calypso
Ott állsz a dombon, Calypso A magánynak örök mementó Ne gyűlölj engem, Calypso
Ott állsz a dombon, Calypso A magánynak örök mementó Ne gyűlölj engem, Calypso
Ott állsz a dombon, Calypso A magánynak örök mementó Ne gyűlölj engem, Calypso