Intro: Csak ordítom, hogy hey Csak ordítom, hogy hey Ne félj, ne félj...
Csak ordítom, hogy hey Volt már sötétebb az éj Elfolyt a könnyed és volt már könnyebb Ne félj, ne félj...
Refr. Csak ordítom, hogy hey Volt már sötétebb az éj Elfolyt a könnyed és volt már könnyebb Ne félj, ne félj...
Gaben: A pokolból jövök, fenn a mennydörög Fekete árnyak már várnak, ha megtörök Ezek a percek, a napok, amik láncra vernek De repülök, a vágyak ha szárnyra kelnek Te szabad vagy, nincs aki megállít Volt már rosszabb, megtanultunk felállni Itt a szemedbe könny, ott mosoly a szádon Az est lefestene de poros a vászon Az álmokat távol az éjszaka lepi be A jeges járdán szétszakadt dzsekibe A reggelre vár, de még kerek a hold A jövő terveket kergetve kereket old Az élet hozhatott egy hosszabb rossz napot Egy korszak voltam, ami most kapott lapot Egy esélyt, hogy ne félj, csak ennyi kell Hogy ne bánjak meg semmit, ha menni kell...
Refr.
Matyi:
Eltörött álmok, szerteszéjjel Menni kell, ha kell, szembeszéllel Ezeregy éjjel, sok szenvedéllyel Én szabadon akarom és nem engedéllyel Takarod, ha vérzel de bele se löknek Ordítom, hogy \"hé, másnak eleve könnyebb!\" Egy fekete könnycsepp legördül és félsz De mégis a pisztoly eldördül és mész Így élsz és bármit hozhat Az élet már volt jobb, de volt rosszabb És akik csak várnak, azoknak fájnak Hogy szürke szakálla nőtt a sok vágynak Ősz napok szállnak, futnak a percek De ti menni tűzbe nem mertek Füstbe ment terveket fúj a szél Ne félj, nem számít, más mit beszél....
Bridge: Még ne add fel (fel-fel-fel) Ne add fel, hidd el, lesz jobb is Felejtsd el (el-el-el) A múltat, bármilyen mély volt is