Tizennyolc évesen van, aki tévesen, Azt hiszi, hogy felemelheti a fejét. Tizennyolc évesen ránéznek mérgesen, S nem tudja, hogy miért nem leli még a helyét.
Tizennyolc évesen ne törődj még velem, Vigyázz nehogy eless már az út elején. Tizennyolc évesen ne hidd azt tévesen, Minden, amit elképzelsz az már a tiéd.
Tizennyolc évesen, tizennyolc évesen, tizennyolc évesen, Ne hidd azt, mit elképzelsz az minden, minden a tiéd!
Tizennyolc évesen nem okos senki sem, Aki erre gondol sajnos tévhitben él. Mégis hidd el nekem ez a kor szép, igen, Legszebb, mert az életed a szerelemé.
Tizennyolc évesen ne törődj még velem, Vigyázz nehogy eless már az út elején. Tizennyolc évesen ne hidd azt tévesen, Minden, amit elképzelsz az már a tiéd.
Tudom, nehéz most neked. Türelmetlen a szíved. Gondolatban ott leszek mindig, mindig majd veled.
Tizennyolc évesen, tizennyolc évesen, tizennyolc évesen, Ne hidd azt, mit elképzelsz az minden, minden a tiéd!
Tizennyolc évesen nem okos senki sem, Aki erre gondol sajnos tévhitben él. Mégis hidd el nekem ez a kor szép, igen, Legszebb, mert az életed a szerelemé.
Tizennyolc évesen, tizennyolc évesen, tizennyolc évesen, Ne hidd azt, mit elképzelsz az minden, minden a tiéd!