Azt hittem végre áldást hozó csókot Mindent betöltõ fényességet áld Lángoló szenvedélyt, Édent s nem Poklot Gyászba hullt lelkem édes otthonát
Azt hittem végre minden könnyem földre hullott S elhamvad a szívemben parázsló magány De megfeszít a kín és sorsom földre húzott Ahogy bennem lévõ Krisztus sorsa kínhalál
Szemedben hittem hogy simogató fénye A gyógyulást hozó mesés elixír De csillogó szemed zöldje mögött méreg S a törékeny testben egy jéggé fagyott szív
Keserû méz - már csókod íze számban Ragyogó fény - jár könnyeim nyomában