Emlékim már halott szív titka Miként csak a fölkent hús dicsõült Elmúlt tündöklés könnye húzza Az öröktõl a végtelen felé
Ki rohaná s a csillogók rabja Lángja fénye enyhülni kényszerül Csak a lebegõk lelke tudja És a tiszta égen szökellõk
Most szólj! szólj árván! Hintsd jóság szent porát! Küldj lehajtott fejet büszke arcot mint odaát! Hozd a bûn erejét. Angyalét,korcsokét Hozd a fentrõl kapott mélyen nyugvók igazát!
Ládd ilyetén vágyó a karma Nem feledé ki fiát veszíté De az elesõk fájának hantja Beborítá az ember világát Most szólj…!