Kell még egy szó, mielőtt mennél. Kell még egy ölelés, ami végig elkísér. Az úton majd néha, gondolj reám - ez a föld a tiéd, ha elmész visszavár! Nézz rám és lásd csillagokra lépsz, nézz rám tovatűnt a régi szenvedés, hol a fák az égig érnek ott megérint a fény. Tudod jól, hova mész - de végül hazatérsz!
Szállj, szállj sólyom szárnyán három hegyen túl; Szállj, szállj ott/én várok rád, ahol véget ér az út...
Úgy kell, hogy te is értsd - nem éltél hiába. Az a hely, ahol élsz - világnak világa. Az égig érő fának ha nem nő újra ága, úgy élj, te legyél - virágnak virága!
Szállj, szállj sólyom szárnyán három hegyen túl; Szállj, szállj ott/én várok rád, ahol véget ér az út...
Nézz rám, s ne ígérj; Nézz rám sose félj - ha nincs hely, ahol élj - indulj hazafelé!