Csábít egy éj, egy sejtelmes látomás, Csábít egy arc, mit egyszer kell, hogy láss, És a szem, mit láttam már valahol, És kék, és olyan szép. És a száj, mi most más szívéhez szól: Tiéd volt az arc, tudom most már jól, És azóta...
Refr.: Jégből vagyok, talán fel sem olvadok, Hát nyújtsd két kezed, olvaszd fel jégszívemet!
Refr.
Ha valami fáj, nem érzem régen már, És ez a láz csak álmomban éget tán... És az arc, tudd meg, hogy tiéd! Hívj! Nekem ennyi elég. És a száj, ha hozzám szól majd még, Meg kell értsed hát, ennyi épp elég, Te biztosan látod...
Refr. 2x
Tudd meg hát, sosem éreztem még, hogy szívem, szívem tiszta jég. Hideg a nyár, vagy forró lehet a tél, Nem segíthet más, csak ha értenél, Te biztosan látod...
Refr. 2x
Hát nyújtsd két kezed, olvaszd fel jégszívemet, jégszívemet.