Végleg a szívügyem maradtál, ez ellen tenni nem lehet Nem értem hol fogtál meg engem, hó, hó, hó, ó, hó, ó, ó
Nagyvárosi utcán, észrevettem őt Fejemhez kaptam: "Istenem egy ilyen nőt!" "Hmm!" - gondoltam egyet - "Megszólítom őt! Szánj rám légy szíves egy kis időt!"
Végleg a szívügyem maradtál, mért pont te vagy nem tudom Ártatlanul körbe fogtál, azóta rabszolgád vagyok
Ámult az egész osztály, mikor megjelent velem Tudták, hogy a nőket, komolyan nem veszem Mégis mikor szóltam, hogy: "Csak ő kell nekem!" Derültek a hősszerelmesen
Végleg a szívügyem maradtál, ez ellen tenni nem lehet Nem értem hol fogtál meg engem, hó, hó, hó, ó, hó, ó, ó
Végleg a szívügyem maradtál, mért pont te vagy nem tudom Ártatlanul körbe fogtál, azóta rabszolgád vagyok
Próza: Az eszem azt diktálja, menekülj te őrült amoroso De mikor megpillantom újból Őt, mindig csak ez a dal jut az eszembe