Emlékszem a nyárra mikor először láttalak én.. Egyből tudtam, hogy a tied vagyok te pedig az enyém.. Nem szoltól semmit mégis mindent elmondtál.. A csillagos ég alatt a padon egy királylány voltál..
Aztán jött megint a sors, összetalálkoztunk újra Amikor meg láttalak tudtam beled vagyok zúgva Amikor meg láttalak tudtam beled vagyok esve Csak te vagy az aki hiányzik az en életembe Aztán jött az első csók egy kocsiban egy buli végén Csak mosolygott az arcom mindig amikor ram néztél Csak mosolygott az arcom mikor megfogtad a kezem Mar akkor tudtam, hogy en soha el nem engedem
Mintha száz éve ismernélek mégis azt se tudom ki vagy Amikor rád gondolok csak a jó ugrik be és semmilyen hiba Én emlékszem, hogy miket mondtál minden szavadat elhittem Nekem te voltál, te vagy, te maradsz mindig a legdrágább kincsem
Emlékszem, hogy mindennap elmondtad, hogy én vagyok.. Aki miatt minden héten nincs más csak szép napod.. Minden éjjel ott voltál és én átkaroltalak.. Soha nem akartam rosszat csak azt hogy érezd jól magad..
És ahogy múlt az idő szépen lassan megtudtál te mindent Hogy ki is vagyok valójában nem játszom a PIMP-et Hogy ki is vagyok valójában az a fajta gyerek Aki ha csak a tied akkor haláláig szeret En nem játszottam magamat mindig megmondtam a frankot Nem féltem kimondani hogy szeretem az asszonyt Nem féltem kimondani hogy jöhet majd a gyerek Ezért döntöttem el azt, hogy én megkérem a kezed
Mintha száz éve ismernélek mégis azt se tudom ki vagy Amikor rád gondolok csak a jó ugrik be és semmilyen hiba Én emlékszem, hogy miket mondtál minden szavadat elhittem Nekem te voltál, te vagy, te maradsz mindig a legdrágább kincsem