Tudom milyen érzés csalódni Hogy forgolódsz egyedül kell aludni, De nincs érzelem már hiába, Mert te vagy aki hibákkal is hibátlan. (X2)
Én voltam ki segített, hogy megéld a vágyaid, Ki mindig támogatott, hogy elérhesd az álmaid. Ki mindkét kezét nyújtotta, ha nem volt veled senki, Ha nagy gond is volt átölelt, nem érdekelte semmi. De már nem ismerlek, nem tudom hogy ki vagy, Hogy hogy lehettél az, aki az életéből kihagy. Ki volt az a kislány, aki őszintén nyílt meg nekem, Ki azt mondta hogy szeret és a világa sokkal szebb velem.
Refr. Tudom milyen érzés csalódni Hogy forgolódsz egyedül kell aludni, De nincs érzelem már hiába, Mert te vagy aki hibákkal is hibátlan. (X2)
Boldog voltam melletted, te voltál nekem az egyetlen, Nem vigyáztam rád eléggé, kettőnk közül én vesztettem. Nem nem, nem fogadom el, én tudom te nem vagy hazug. Mindig megbíztam benned, soha nem voltak tabuk. Őszintén mondom beláttam, hogy nem vertél át soha, És tudom hogy minden dolognak megvan az igazi oka. Tudom hogy gyakran hibáztam, és sokszor voltam egy rohadék, De komolyan mondom az életemben nem szerettem így soha még.
Nézd meg, hogy hogyan váltunk ketté, Imádtalak mégis darabokra szedtél. Úgy fáj, hogy itt hagytál, Az életedből végleg kizártál. Nincs más, tudod nem kell már senki, Nem fogok tudni mással betelni, Csak te kellesz nekem, Csak veled lehet szép az életem.
Refr. Tudom milyen érzés csalódni Hogy forgolódsz egyedül kell aludni, De nincs érzelem már hiába, Mert te vagy aki hibákkal is hibátlan. (X2)
Miért érzem úgy, nekem csakis te vagy teremtve, Miért érzed úgy, soha nem voltál szeretve, Miért érzem úgy, túl hamar lettem temetve, A fájdalomtól sírtam, míg te tovább mentél nevetve. Miért érzem úgy, hogy nem érzem hogy elég volt, Miért érzed úgy, hogy én nem lehetnék elég jó, Miért érzem úgy, hogy nem hangzott el elég szó, Sajnálom, hogy a szerelmedre nem lehettem méltó. Miért érzem úgy, hogy kettesben te más voltál, Miért érzed úgy, hogy jó volt hogy elpártoltál, Miért érzem úgy, túl hamar vagy túl távol már, Mi volt az oka annak, hogy te túl hirtelen váltottál? Miért érzem úgy, hogy nem szerettem tévesen, Miért érzed úgy, hogy hideg már a két kezem, Miért érzem úgy, hogy maradt benned félelem, De akármit is tettél, nem kell másik énnekem.
Refr. Tudom milyen érzés csalódni Hogy forgolódsz egyedül kell aludni, De nincs érzelem már hiába, Mert te vagy aki hibákkal is hibátlan.