Hajnalcsillag - Tékozló | Текст песни

• Тексты песен
• Hajnalcsillag
• Tékozló

Saját lábon állok, saját úton járok -
Homokra épült kastély, mulandó földi kincs...
A falak leomlanak, vihar közeleg,
Könnyes két szemem, ismét itt vagyok...

S én még markoltam, amíg tudtam!
Most üres mind a két kezem, feléd nyújtom!

Atyám, ismét itt vagyok, fogadj vissza ma engem!
A világ volt a barátom, magasra vitt, kiszárított.
Mit tőled kaptam, bemocskoltam, a drága nagy nevet.
Már nem érdemlem, hogy fiadnak hívj,mondd, most mit tegyek?

Atyám itt vagyok… ismét itt vagyok.

Átkozott a hajnal, egy újabb napra ébreszt,
Vetettem, most aratok, élem a szégyenem...
Ez hát az az élet, mit magamnak akartam?
Király vagyok reggel, estére rabszolga.

S én még markoltam, amíg tudtam.
Most üres mind a két kezem, feléd nyújtom.

Atyám, ismét itt vagyok, fogadj vissza ma engem.
A világ volt a barátom, magasra vitt, kiszárított.
Mit tőled kaptam, bemocskoltam, a drága nagy nevet.
Már nem érdemlem, hogy fiadnak hívj, mondd, most mit tegyek?

Atyám itt vagyok… ismét itt vagyok...

Hajnalcsillag еще тексты