Lilla: Ábrándozás, Te tettél tönkre Mikor az életem rád bíztam én Ábrándozás, merülj a csöndbe Nehéz a két szemem fáraszt a fény
Az éj nekem nyugalmat úgyse hoz már sosem Nincs szenvedély, folyt a magány Vesztettem én, régi mosolyom elhagyott, elkopott Hitem is elfogyott, nincs semmi cél
Zsolt: Ábrándozás, vakmerő álmok Micsoda végtelen, de sok remény Ábrándozás, égető lángod Azt kérdi szüntelen, mit tettem én
Ketten: Az éj nekem nyugalmat úgyse hoz már sosem Nincs szenvedély, folyt a magány Vesztettem én, régi mosolyom elhagyott, elkopott Hitem is elfogyott, nincs semmi cél
Ez a végzetem, megbüntet a sors a bűnömért A bánat elkísér, úgy gyötör a láz Ez a végzetem, itt volt a kincs nekem Üres lett hirtelen a nagyvilág
Hiába minden, ez a végzetem, nem adhatja vissza senki sem Bárhogy fáj nekem, a vágyam messze jár Ez a végzetem, bár tudnám, mit tegyek Egy érzés elveszett és messze már