Mondd el, mit látsz, mondd el, ki vagyok, Csak a szemembe nézz, s mindent látnod kell. Mi az, amire vágysz? Csak ennyit adhatok Magamból én, te döntsd el mennyit ér!
Voltam már lenn és hagytak egyedül, Üres falak között, távol mindentõl. Keserû a magány, de tudtam, sikerül Ide elérni fel, csak mindig hinni kell!
Szállj végre szabadon, ahogy fenn a sok madár! Így élni jutalom, te is hallgass rám!
Ref.: Minden percben elvarázsolsz teljesen, Minden titkos érintésed kell nekem. De bármi fáj nagyon, sírni nem látsz - nem hagyom. Játszom, mint egy bohóc a színpadon.
Színház a sors: játszd a szereped! Ez a darab talán végre mást hoz majd. Mi az, amire vágysz? Tiéd a fõszerep: Becsüld meg még! Ne dobd el semmiért!
Szállj végre szabadon, ahogy fenn a sok madár! Így élni jutalom, te is hallgass rám!
Ref.:2* Minden percben elvarázsolsz teljesen, Minden titkos érintésed kell nekem. De bármi fáj nagyon, sírni nem látsz - nem hagyom. Játszom, mint egy bohóc a színpadon.
Mi marad így majd a végén? Hova jutok, még nem tudom. De tudom, azért sokan várnak még rám Ma is mindenhol, mindenhol!
Ref.:2* Minden percben elvarázsolsz teljesen, Minden titkos érintésed kell nekem. De bármi fáj nagyon, sírni nem látsz - nem hagyom. Játszom, mint egy bohóc a színpadon!