Dalszöveg Hogy kinn az utcán én mért nézek furcsán? Az anyukán kevesebb a ruha, mint a lányán Érdekes a látvány, merednek a szemek, ez a bálvány Meredeken szalad a gyerek le a lejtőn Ugyanis ez lesz a példa, ilyet látva Paris Hilton is néma A kislány gyönyörű, csípőig a csizma A pasik agya szűkül, uuh milyen gizda! Tiszta a szíved, látom kifakad Színtiszta ész, na meg csodás a hajad Büszkébb mint valaha, csak dagad-csak dagad Aztán elküld a picsába, a pofád leszakad Fullos pasi kell, kivasalt hajjal Armani pólóban, csillám felirattal! Önérzet a föld alatt, valamit elkúrtál A felismerés dárdája szíven szurkál Hogy mit rontottál el? Hol a hiba? Segítek! Megtéveszt a ruha meg a picsa A sok hülye liba csak szopatja a népet De belekezdtél, viseld el ahogy leéget Lenéz téged, pedig fiatalabb nálad A haveroknak nem lesz mire verni a nyálad Érték a sminkhez nem úgy ragad, mint a kosz A borító ez, de a tartalom oszlopoz Egy kincsnek anno azt mondtad rozsdás Pedig ő valódi volt nem érzéki csalódás Ő volt az igazi, elengedted pajtás! Most nem marad más neked, csak a vad hajtás
[refrén] Furcsa az élet és furcsák az emberek Letépném a láncokat, de hidd el, nem lehet! Elfordítom fejem, itt jön a kasza és hangosan üvöltöm: Hát ez fasza! Furcsa az élet és furcsák az emberek Letépném a láncokat, de hidd el, nem lehet! Halgass ha szerinted annyira laza, ha érted csak ennyit mondj: Hát ez fasza!
Gyűlölöm a buzikat és ők is engem Nem bántok én senkit, csak féltem a seggem! Rettegek attól, ha egyszer egy szép napon a fiam így szól: Apa kell valamit mondanom! Szép ez a világ, de szebb is lehetne Ha a TV-ből nem egy deformált kép nevetne rám Sok téveszme, de még több a fertő Szaftos a pletyka, mint a zsíros tepertő Csámcsog a média, büntet a törvény A csónakot mélyre taszítja az örvény Piros a karika és minden megoldva A gyerek a tévén: sikíts rabszolga! Reggel egy kávé, egy tucatnyi kérdés A poronty nem érti, ugye milyen égés? Nincs itt semmi baj, engem csak ez zavar Titokban szenvedünk, az nagy port nem kavar!
[refrén]
Ide húzok egyet, na meg amoda kettőt Sírj csak nyugodtan, gyere mutatom a lejtőt A végtelen út, ami vár tiszta derű Csak azért, hogy fájjon neked én leszek a tetű Csábít a halál, hát ott van az ablak Ugorj le a porba, ha az élet zaklat Jaj, ne haragudj! kicsit nyers lehet a modorom Adok egy kötelet, aztán itt van a motorom Végighúzlak a földön, de fájni fog Egy pofa néz rád, mi bájosan vigyorog Nem kell új élet, csak változtass rajta Bújj ki a sötétből, most ne jöjj zavarba Hát jólesik ugye, mint a tartós hígfosás Durva amit mondok? de ez csak egy jótanács Erre vágyik az ember én csak segítek Az ingatag létrán egy picikét lendítek Fáj a boldogság? átölel a sötétség? Asszem igazad van, amit csinálok görénység Mit bánom én, már én leszarok mindent Napról napra egyre üresebb leszek itt bent Az elején vicces, de később már unalom Most kiadom a haragom, a szavaim a falakon Kellet a botrány há pörögjé bazdmeg Itt van a kormány, forduljá' csak meg A születés itt van, a halál meg arra Engem ne csalogass mer felkenlek a falra Én nem akarok meghalni, jó így ez az élet Te nem szeretsz engem, én nem szeretlek téged