Nemzetünk, mint öreg tölgyfa mélyen van a gyökere, Vértől ázott ősi földből sarjad minden levele Bár a levél, ha lehullik, szél viheti messzire Avar alatt meg marad öreg tölgynek gyermeke.
Kipás fejű uzsorások ellopták már mindened Megcsonkított lombod alól kivágták a törzsedet. Tegyünk végre igazságot, nem történhet újra meg Nem kerülhet idegen kézre ősi magyar nemzeted.
Tűrtél magyar nagyon sokat, többet is, mint eleget Ha nem vigyázol, tölgyfád alól kilopják a földedet Tűrtél magyar nagyon sokat, többet is, mint eleget Ágad alatt, egyszer talán ott lesz minden friss rügyed
Nemzetünk, mint öreg tölgyfa mélyen van a gyökere, Vértől ázott ősi földből sarjad minden levele Bár a levél, ha lehullik, szél viheti messzire Avar alatt meg marad öreg tölgynek gyermeke.
Galád lelkű kóbor kutyák tépik ki a szívedet Szerte- széjjel marcangolják meggyalázott testedet Rázzuk hát le most a láncot, szálljunk szembe, míg lehet Hiszem, hogy ha összefogunk, a szebb jövő eljöhet.