INDYGO - Budapest poétája | Текст песни

• Тексты песен
• INDYGO
• Budapest poétája

Volt egy legény, kínzottja sok-sok méla vágynak
és nekivágott Budapest városának.
lenyűgözte, hogy mindenki kap egy bélyeget a homlokára,
hogy holnaptól olyan verset írhat csak, amilyen a ruhája..
Egyszerű a szabály a Petőfi hídnál jobbra,
hogyha szakadt a nadrágod, s az inged csupa kocka..
és akkor menj a Petőfi hídnál balra..
ha drága a cipőd, s a nődé ugyanúgy plusz magas a sarka..

Hát semmi remény (semmi remény)
Kunlegény be kell, hogy állj a sorba
semmi remény, (semmi remény)
befogad úgyis majd a korpa..
befogad majd ,befogad majd!

Elkápráztatták a szemébe fészkelő fények...
a gyorséttermekre felmerült igények.
Hogy bárkire néznek az emberek, mindről rögtön tudják,
hogy az izmosak a diszkóba mennek, és értékesebbek a csúnyák.
leült egy padra és a városra nézett..
Nézte a részeg festő festette képet...
és ezt a bábszínházat úgy megunta, hogy a csodát zsebre tette,
káromkodott, fütyörészett, s többé elő se vette.

Hát semmi remény (semmi remény)
Kunlegény be kell, hogy állj a sorba
semmi remény, (semmi remény)
befogad úgyis majd a korpa..
befogad majd ,befogad majd!