Az élet sűrűjéből jöttem Megjártam mindent, ami mély Tanultam, buktam, sírtam, éltem Vér és könny és baj kísért Őszintén, ártatlanul tisztán Indultam, ahogy bárki más A Napot elérhettem volna De a hűlt helyén csak a Hold volt már
Bármerről fúj a szél Én vagyok, akit szemtől szembe ér A játék, ha véget ér Én leszek, aki újra kezdi még
Lehet, hogy több van már mögöttem Mint, ami majd előttem áll Hiába buktam el, vagy százszor Még vér és könny és baj vár rám Őszintén, ártatlanul, tisztán Csinálom, ahogy bárki más A Napot, ha elérhetném egyszer De a Hold ezerszer megvolt már
Bármerről fúj a szél Én vagyok, akit szemtől szembe ér A játék, ha véget ér Én leszek, aki újra kezdi még