(Tízezrek vesztek a csatamezőn A halott katonák immár felköltöztek a csillagok közé Ott álnnak most dicső őseik közt, Hunnia égi seregében És ha eljön a nap, mikor megmérettetik majd hit, és erény Visszatérnek újra, Isten lángoló kardjaként)
Hol van hazám, hol szült az én anyám A föld miért a vérem ontanám Sújtson, tépjen vihar Légy jó, légy hű magyar
Hol jég, hol tűz kíséri életem A harcmezőn lesz majd a végzetem Sújtson, tépjen vihar Légy jó, légy hű magyar
(Esküszöm a magyar Szent Koronára, Hogy az ellenséggel soha legkisebb egyetértésbe nem bocsátkozom. Magamat a mindig hadi törvények szerint, Derék, harcoshoz illő módon viseltetetem, és így becsülettel élek és halok. Isten engem úgy segéljen!)
Hol van hazám, hol szült az én anyám A föld miért a vérem ontanám Sújtson, tépjen vihar Légy jó, légy hű magyar
Hol jég, hol tűz kíséri életem A harcmezőn lesz majd a végzetem Sújtson, tépjen vihar Légy jó, légy hű magyar