Karpatia - Otthon Vagyok | Текст песни

• Тексты песен
• Karpatia
• Otthon Vagyok

regnum occidere nolite timere bonum est si omnes consetiunt ego non contradico

Ez itt a föld, ami szivembe írta, Égő betűkkel hazám nevét
Karjai hatalmas hegyekként fonják, Körbe a világ legszentebb helyét.
Ez itt a föld, ami magába itta, A szabadság oltárán kiömlő vért,
A mártírok testét a testébe zárta, Hogy harcosként jöjjön egy új nemzedék.

Itt bárhova lépek, otthon vagyok, Felettem a csillagösvény ragyog,
Köszönt a nap, köszönt a hold. Ahol születtem, ott is halok.

Ez itt a föld, ami keblével táplált, Megannyi idegent, s minden magyart,
Mégis akadt ki a jóért cserébe, Hálából inkább a húsába mart.
Ez itt a föld, ami szótlan viselte, Az évezredek vágta összes sebét.
És hányszor gyalázták, hányszor taposták, Igába mégsem hajtotta fejét.

Itt bárhova lépek, otthon vagyok, Felettem a csillagösvény ragyog,
Köszönt a nap, köszönt a hold. Ahol születtem, ott is halok.

Karpatia еще тексты