Jobbról-balra siritem a gyűrűmet, Visszavárom a régi szeretőmet, Mer' én avval, ijahaj, olyan világot élek, Még a király fiával sem cserélek.
Azt a gyűrűt, amit adtam, add vissza, Nálam is van egy zsebkendő, kérd vissza! Nálam is van, ijahaj, egy zsebkendő, kérd vissza, Mert mi köztünk a szerelem nem tiszta!
Úgy meguntam ezt a legényt szeretni, De még jobban a gyűrűjét viselni, Csütörtökön, sejehaj, megmondom az anyjának, Köszönöm a jóságát a fiának.
Tizenhárom fodor van a szoknyámon, Azt gondoltam férjhez megyek a nyáron. De már látom, sejehaj, semmi sem lesz belőle, Tizenkettőt levágatok belőle.