Beküldő Nyulona Nyulona Pontszám: 22 Dalszöveg Viharos vad évek, Szerelmünk megtépték, Csak rongy és sár. Pedig most is égek, S tudom azt, hogy lángolsz te is még. Csak az álarc rejti már.
S ha a szívünk éppen tompán szól, Hát tépünk egymás tollából.
Már jártunk felhőn túl, Tisztán és piszkosul, Fájt már a tűz, a jég, Mégsem volt még elég. Vad szívünk most is száll, Mint tépett két madár. S bár szürkébb fent a kék, Mégis csak a miénk.
Bilincs, vagy áldás, Szerelmünk körbejár, Vagy jó, vagy fáj. Először megszökés, Utána megszokás, S végül játszunk kicsit még.
S ha a szívünk éppen árván szól, Hát tépünk egymás szárnyából.
Már jártunk felhőn túl, Tisztán és piszkosul, Fájt már a tűz, a jég, Mégsem volt még elég. Vad szívünk most is száll, Mint tépett két madár. S bár szürkébb fent a kék, Mégis csak a miénk.
Már jártunk felhőn túl, Tisztán és piszkosul, Fájt már a tűz, a jég, Mégsem volt még elég. Vad szívünk most is száll, Mint tépett két madár. S bár szürkébb fent a kék, Mégis csak a miénk.