Emese jött és megállt A gyógyszertárba' és arra várt, Hogy a tudomány Leszállítsa azt a szert, Amitől jobban lesz és várta Egész nap, bedagadt a lába, És késő lett és A 'vény nélkül' ablakból Kihajolt egy férfi és mondani kezdte, Hogy 'Emese!', de ő közbeszólt erre, hogy -Én csak egy gyógyszerre várok, Hogy itt ne fújjon az a rossz szél. És a fejére mutat, az ujján lángok Pattognak és csodát látott Az egész Lusta Kígyó Gyógyszertár, Mert olyan szél lett, hogy a lángot Elfújta és aztán rángott Az arca, míg az ajtóig kísérték.
2. ||: Emese, most már indul a buszod, Menj haza szépen, Látszik, hogy tudod, Hogy meg vagy bolondulva, S holnap ne gyere újra, Ne gyere újra! :||