Tudom, hogy a szemed most is a szemembe néz Én odavagyok érted, teljesen kész Ha Te vagy a legdrágább drágakő benn egy széfben Én tolvaj vagyok, aki mindenképpen elrabol, Hozzád fér Mert megvenni nem tud, nincs annyi pénz Ha fegyver vagy, hadd legyek golyó a tárban Ha eső vagy, leszek majd egy porszem a sárban Ha nap vagy, az arcomhoz érjen a fényed Mindig égjen Ha vadász leszel, hadd legyek én az a vad, Aki hiába menekül beléd akad.
Nélküled én sem élhetek, Nélküled örökre elveszek Örülsz, hogy élek, örülök, hogy élsz Vidám az arcod, ha nézlek Vidáman élsz Tudom, hogy vársz rám és egyszer elérlek valahol Akárhogy nézem, ez így szép, így a jó
Érzem, hogy a kezed a kezemhez ér Én olvadok Rajtad, mint tűzön a méz Ha Te vagy a legfényesebb csillag az égen Én sötétség leszek majd az éjjeli télben Hogy átkarolva csak rajtam égjen, a fényed mindig elkísérjen Ha növény leszel, hadd legyek én az a föld Amiből a tested formát ölt De ha szomorú leszel, én a könnycsepp Neked Az arcodra írom a végzetet És ha rózsa vagy, én a tövis leszek Egy ilyen zsiványnak az lesz a legjobb szerep...