Már hányszor hittük, hogy tényleg vége, hogy nincs tovább? Már hányszor érezted úgy, hogy az élet elkaszált? Már hányszor mentek meg jöttek újra a hajnalok? És te még mindig itt vagy és én is itt vagyok.
Már hányszor láttuk, hogy más már rég semmit se vár? Már hányszor mondtad, hogy ott rögös csak ahol te jársz? Már hányszor vártak hiába, Más hányszor elhagyott? És te még mindig itt vagy és én is itt vagyok.
Bár néha tényleg eléggé vad, Meg kicsit torz, de szabad vagy. És néha nem kell, hogy kemény légy magaddal.
Amit érzel mondd ki még ma! Amit megtehetsz csináld! És ha úgy veszed, hogy túl gyors, Kicsit az se baj, ha állsz. Szeresd, ha van ki bírja! Öleld, ha van ki vár! És ha van, hogy éppen túl sok Kicsit az se baj ha fáj.
Refrén: Mert megeshet, hogy egy-két este négykézláb érsz haza néha, S lehet néha néhány könnycsepp belecsöppen a poharadba. S bár akad néhány nap vagy este, reggel érsz csak haza újra, De amit a ma nem tud, a holnap úgyis megold majd!
Már hányszor hittük, hogy tényleg vége nincs tovább? Már hányszor láttam, hogy sírsz és én hányszor éltem át? Már hányszor elhittük azt, hogy nincsenek angyalok? Pedig te tényleg az vagy, ha tudod, ha nem tudod.
Bár néha tényleg eléggé vad, Meg kicsit torz,de szabad vagy. És néha nem kell, hogy kemény légy magaddal.
Refrén: 2x
Amit érzel mondd ki még ma! Amit megtehetsz csináld! És ha úgy veszed, hogy túl gyors, Kicsit az se baj, ha állsz. Szeresd, ha van ki bírja! Öleld, ha van ki vár! És ha van, hogy éppen túl sok Kicsit az se baj ha fáj.