Virágos erkély, ahol nevettél, ahonnan kis kezeddel nekem integettél. Egy Csókot dobtam, mikor indultam, s a bajtársakkal eggyütt így daloltam:
A honvéd bátor senkitől se fél, egy magyar honvéd százzal is felér! A honvéd, minden golyó elől kitér. Ne sírj!-Ne félj! A honvéd visszatér! (Bal-jobb!, Bal-jobb, Bal-jobb, Bal-jobb, Bal-jobb!)
Lehetsz ma távol, a szép hazától. Lehetsz a földön,lehetsz égen, lehetsz bárhol. Míg szíved dobban, ott állsz a sorban, És csak társaidra számíthatsz a bajban.
A honvéd bátor senkitől se fél, egy magyar honvéd százzal is felér! A honvéd, minden golyó elől kitér. Ne sírj!-Ne félj! A honvéd visszatér! (Bal-jobb!, Bal-jobb, Bal-jobb, Bal-jobb, Bal-jobb!)
Harcok zajába, gondolj a lányra. Gondolj a lányra, aki párját hazavárja, és mint a fecske, egy nyári este, beszállsz az ablakán szívét keresve.
A honvéd bátor senkitől se fél, egy magyar honvéd százzal is felér! A honvéd, minden golyó elől kitér. Ne sírj!-Ne félj! A honvéd visszatér!
Lehetsz ma távol, a szép hazától. Lehetsz a földön,lehetsz égen, lehetsz bárhol. Míg szíved dobban, ott állsz a sorban, És csak a társaidra számíthatsz a bajban.
A honvéd bátor senkitől se fél, egy magyar honvéd százzal is felér! A honvéd, minden golyó elől kitér. Ne sírj!-Ne félj! A honvéd visszatér! (Bal-jobb!, Bal-jobb, Bal-jobb, Bal-jobb, Bal-jobb!)