Neked a gerinced fáj, mert elvonásod van Ha rád néz valaki, tudja hogy baj van Nem tudják, hogy heroin a végzeted De te csak lassulsz egyre, ez az életed Ha szívod a hernyót, akkor nem tudsz mit tenni Ha lövöd a hernyót, már nem vagy te senki Koszos ez az anyag, nem tiszta haver Csak azt mondom neked, tőle a víz lever De én nem mondok semmit, hogy csinálj te bármit Te csak egy hülyegyerek vagy, itt csak ez számit Te az anyagért vagy oda, én meg a nőkért Hogy szívjad ezt a szart, arra senkise kért Ez a lopakodó halál, a neve a cucc De tudod beburkolt az anyag, ellene tenni nem tudsz Mindenhol ott van és mindent elpusztít Az ereje nagyon nagy, ezért mindenkit csábít Te beleestél haver, neked már véged Te csak egy senki lettél, mert nincs semmi léted Te csak a tűket szúrod míg én a füvemet szívom Hogy ki marad meg tovább, ezt csak egyedül én tudom De oranokáká (?) mondja: béke veled testvér A szintetikus anyag szart sem ér.
Lóry: Elmondok egy sztorit, hogy tanulj belőle Az egyik spanom be volt marhára lőve Odajött hozzám, és csak ennyit mondott: "Én leállok a francba, mert szanaszét bontott" Én kérdeztem tőle, hogy mit dobott be Ő csak annyit mondott, hogy soha ne szúrd be Én tudtam, hogy mit mond és megfogadtam Hogy elpusztít az anyag, én ezt megtanultam De ő jó gyerek volt, tudod ott volt a spiccen
Zolee: Mindene megvolt és most semmije sincsen Ezt cak azért mondom neked, hogy vedd észre magad!
Lóry: Neked csak pusztul az életed és pusztul az agyad Nem tudsz mit tenni, téged ringat az anyag Nekem az élet az fontos és a pénz az isten Nem kell nekem anyag, szükségre nincsen.
Zolee: És te még mindig szúrod azt a nyomorult hernyót!
Lóry: Én vidáman élek, de te nyalod a taplót Az életed számlálva van, tudnod kell Haver ha túllövöd az anyagot az életed átver.
Zolee: Nekem a nevem az Döglégy, ezt mindenki tudja A spanom meg Lóry B a füvek rabja Nem lövöm az anyagot, és nem szívoma füvet Én a piánál maradtam, ami nem üthet Annyira, mint a koksz és a hair Csak a whiskyt iszom meg, hidd el haver! A heroin az koszos mint a szar Csak tódulsz haver, az anyag meg szétmar Mer' mindenki csak lövi, meg szívja, meg fújja Vagy mit tudom én mit csinál, ez a heroin útja Nekem a kábszer haver kinn van a pályán A botom a tűm és a korong a tárcám A játék a mindenem, ezt mindenki tudja De a te életed haver, a halál útja Én ugyanúgy élek mint bárki más Nekem minek a kábszer és a pusztítás Téged a heroin tart fenn, engem meg a jég Csak ütöm a gólokat, nekem ez elég Te mindig szúrod azt a nyomorult hernyót Mindened az anyagért, csak nyalod a taplót Én jót akarok neked, hidd el haver De ha tovább szúrod, ez az anyag csak átver!