Ezt vedd fel Szavunk érjen az égig fel, hogy az is hallja aki idefele tévedt el. Egység szövetség, bekeretezettség.Együtt nevetek az élettel.
Vers1:
Mi leszek ha nagy leszek? Szólt százezerszer ugyanaz a kérdés. Nehéz most a sóhaj, nehéz a kilégzés. Féltés, hogy eltévedek odafele. Nyugodj meg hát édesanyám azt hiszem én majd elbírok vele. Színjátékban soha részt nem veszek ígérem, ha csak nem az a célom, hogy akit szeretek az a jelenetből kilépjen. Inkább önmagaként húzzon közel magához egy szóra. Hiszen minden olyan gyors, néha meg örök élet egy óra. Mégis zakatol minden percben az öntudatos lételem. Nem ment el az eszem csak repít a képzeletem. Minek mindig volt jobb ötlete mint a televíziónak. Szürreális, mégis úgy érzem én megtaláltam máris. A mondatnak a végét.Minek az eleje,az hogy akarom. A vége pedig szimplán csak annyi, hogy szabadon. Szinopszisnak hihető, ha vázolom a terveim,közben mások nem csak hitetlenek,de tagadják az elveim. Pedig nem mondok én többet, sem bonyolultabbat annál, minthogy működik ha összefogunk, hisz nincs erősebb fonál, mint az értelem. Hiszem azt, hogy egyszer majd átélhetem, hogy minden egyes ember együtt tüsténkedik ezen, hogy az elnyomást mi tőletek kap engedélyt hogy öljön, együtt kerítjük majd kézre várja a mentális börtön. Nekünk meg nem lesz más dolgunk mint élvezni azt, ahogyan vigyáz ránk a tudatosság míg alszunk majd virraszt.
Vers2:
Szószátyárok százezrei P I M P módjára, \"gengszterkednek\" pedig a reppjük vagy nem hoz a konyhára, vagy hoz de mit sem ér mikor a hírük visszaér szaladnak a vargához egy maréknyi tiszteletért. Én zenész ember vagyok. Hiába nem mondok nagyot, de azt tudom ez a játszótér nekem annyi mindent adott, hogy így célba érek egyszer míg bennetek csak a vegyszer na meg a valóvilág visszhangja mi nyomott hagyott. Egyszer majd felüdülve visszagondolok erre, mikor a beat-ek hátukra vettek fejek bólogattak szerte. Várom azt a napot mikor nagy tömegeknek tűnik fel, hogy amit a faktor kitermel az a megasztárban tűnik el. Tudni kell veszíteni meg nyerni is ezerszer. Te döntöd el a porból milyen rímeket emelsz fel. Nem vagyok híres, sem tehetősebb ember. Mégis tudom mik az értékrendek, az eszem nem veszett el. Barázdák mentén szaladok tova ezen a mezsgyén. Nem állíthat meg semmiféle média szülte agyrém, hisz az fülel most csak ide kinek azért dobog a szíve amit Dannona köztudottan a semmiből épített fel. Szeretet, tisztelet, meg becsület. Nem lobog a szemem vérben, nem vezet engem a vatikáni feszület. Nem hiszem hogy mészárlással közelebb kerülhetünk az úrhoz. Szerinted végletes vagyok, szerintem a bigott ember túloz.
Ezt vedd fel szavunk érjen az égig fel hogy az is hallja aki idefele tévedt el Éj Egység szövetség, bekeretezettség együtt nevetek az élettel