Száz felhőszilánk arcomhoz ér, A lebegő lélek utcazenél, Négy sarkán fogom meg a világot, Összecsomózom, és hátradobom, Majd ha eláll, talán visszahozom.
Ha esik test a testbe feledkezve bőrig ázva szeretkezne, de végtelen csak veled lenne a történet.
A szívtől zálogot kér mindenér’, Míg az esőcsepp a köldökig ér. Hősnők arcán a könny épp ilyen, Régi idők régi filmjeiben.
Ha esik test a testbe feledkezve bőrig ázva szeretkezne, de végtelen csak veled lenne a történet.
Tükör az ég, belenevet a föld, kikönyököl a szél, figyeli az esőt, minek ide kabát, hiszen az ég így is azúr.
Ha esik test a testbe feledkezve bőrig ázva szeretkezne, de végtelen csak veled lenne a történet.