Mr.Busta A rap mindig őszinte, tőlem a tollamból Az irigység hatalmas, falakat meg lerombol Túl nagy a falat, belénk kellett ütközni Ezt a falat, te nem nem tudod már át törni Minden éles, építi a várát Minden tökös, meg hegyezi a dárdát Nektek kicsikből, nagy emberek sokan Ahogy én is, csak egy vagyok a sorban Nyugodt a flow, meg hoztam a rappet A Mr.Busta névből, igazi trend lett Fájtak dolgok, de fel álltam mindig Mert a szívem, a temetőbe indít Ki adtam lelkem rabszolga lettem Zálogba tedd amit a csajodnak vettem Mondok még storyt, csak el ment a kedvem Az a helyzet mindig élesbe kentem
Refr:.Rico (2x) Ez az enyém nem a tiéd neked ne keljen Csak az életemet hozom hogyan rappeljek Nem érdekel, hogy nektek ez meg feleljen És nincs olyan az utamon hogy ne merjem
Mr.Busta Változik minden de maradtam egy csibész Neked ombre mert mindenki csak színész Mindenki szenved csak valaki már nem fél Még mindig rappelek de elmúlt már éjfél Húz az ágyam de azért vittem többre A legdurvább energiám emeltem köbre Mindig azt mondom nyugodtan köpd le Úgy se mész már be, ebbe a körbe Ha ki szálltok meghaltok sikerek nélkül Inkább ne szállj be tényleg mert semmi se szépül Ghetto! Ez falakra épül A tetején meg mindenkis kezdő elszédül Lehet hozni még újra a stylot Lopni tőlem játszani a kígyót Ez a világ csak előre mondtam Ne te légy a bélyegzett birka a sorban
Refr:.Rico (2x) Ez az enyém nem a tiéd neked ne keljen Csak az életemet hozom hogyan rappeljek Nem érdekel, hogy nektek ez meg feleljen És nincs olyan az utamon hogy ne merjem
Rico A legőszintébb dalban én a legőszintébb vagyok Akármit le írhatok hogyha benned nyomot hagyok Nem félek meghalni mert fent várnak rám a nagyok Ott én is csillag leszek ami fent az égen ragyog Mond miért érdekeljen az, hogy rólam ki mit makog Ha nyitott szemmel megyek de ők egytől egyig vakok A stílusom az enyém, bárhol bármire is rakok Kik érzik ahogy vérzek tőlük tiszteletet kapok A tragédiám örök, ok nélkül nem harapok A túl sok könnycsepp miatt dühből telnek meg a napok Mert olyan világ ez ahol nem ölelnek a karok Ahol megyek ahogy eddig mentem árván meg gyalog A szeretetet szórom ha ki nyílik minden marok És hiszem ha nem leszek benned élnek majd a dalok Ha érzed amit adok, a mellkasodba rakok Meghalni jöttem ide úgy hogyha kell meg is halok