Oh, napsugár, oly rossz lehet neked – mert sehol sincs párod, Így utadat az égbolt peremén csak egyedül járod. Oh, napsugár, de rossz lehet neked, ha eljön az éjjel, Mert álmaid, oh, sajnos nincsenek, csak a sötét léted.
Hány ember megirigyel, mert ott lehetsz messze fent, De tudom, cserélnél most vélem, Mert nekem lent a földön mindig itt a kedvesem, S együtt nézünk téged fent az égen.
Oh, napsugár, oly rossz lehet neked – mert sehol sincs párod, Így utadat az égbolt peremén csak egyedül járod.