Nézd,ez is boldogság: Szépen mosolyog a Tél! Hol a Nyár?- lehet, nem is gondol ránk-, Minden hófehér...
Nézd, ahogy felhõn át Itt-ott leköszön a fény-, Fut a szél,csupa piros arcot lát, Minden út mentén.
Nagy tûz lobog a téren, Dob szól és hegedûk-, Körtánc forog a jégen, Sok szív megszelídült...
Refr.: Gyere, szól már az énekszó! Szánkó vár és friss hó-, Így jó, ma minden felnõtt gyermekként játszó! Szól már az énekszó, Hintót húz négy patkó-, Nézz szét, ma minden jó: álomnak látszó!
Nézd, ez is boldogság: Hûsen simogat a Tél! Ha belül ég a szívedben a forróság, Nem lesz baj, ne félj!
Nézd, örök álmot szõ, Zöldben ünnepel a fánk-, Meseszép, égig ér a vén fenyõ, Dísze száz kis láng.
Nagy tûz lobog a téren, Dob szól és hegedûk-, Körtánc forog a jégen, Sok szív megszelídült...
Refr.: Gyere, szól már az énekszó...
Nagy tûz lobog a téren, Dob szól és hegedûk-, Körtánc forog a jégen, Sok szív megszelídült...
Szálljon az ének! Így száll szelíden az élet. Majd szép tavasz ébred, Hisz' a Tél sem állandó...