Úgy van, mint régen: nincs szebb, ha Örömvölgy zenél-, nagy tánc a réten, és fent a köveknél. Felhőtlen éden: nézz szét, aki nem mulat nem él! Menj hát, ha csöndet kerestél...
Úgy van, mint régen: a béke újra visszatért. Eltűnt a szégyen-, köztünk járt viharként.
Itt állsz a fényben, dúdolj hálát az életért-, áldatlan időnk véget ért.
Refr.:
Táncol a mámor, hordóban nem marad ma bor! Szívünk oly' bátor, bú, baj nem parancsol. Mindenkit szeretnénk, nem baj, ha más zenét dalol-, ünneplő, boldog harang szól.
Dallam a szélben-, mozdulnak hegyek fogta fák. Nap lángját érzem-, ölel, mert jóbarát. Felfűti vérem, nincs már a szürke szolgaság-, vég nélkül ontja oltalmát.
Dob dobban az éjben, tánc forgat vízen.tűzön át-, Hold vágyát érzem: szerelemmel vigyáz ránk. Együtt, mint régen: dúdolva szép idők dalát-, hallgatva Örömvölgy hangját.