OMEGA - Townsman of the twentieth century | Текст песни

• Тексты песен
• OMEGA
• Townsman of the twentieth century

Huszadik századi városlakó

A táj, amit látsz, virágot nem terem,
A táj, amit látsz, a koromtól lett ilyen,
Háztetők közén az ég sohasem tiszta kék,
Mit mondjak még? Magamról egy mondatot,
Huszadik századi városlakó vagyok.

Íme a ház és benne az emberek,
Úgy élek én, ahogy a többiek,
Ülök a tv előtt, a jégről veszem a sört,
Magnót hallgatok, keveset járok gyalog,
Huszadik századi városlakó vagyok.

A park az a hely, hol valódi fű akad,
Nézni lehet, de rálépni nem szabad,
Ha sírnék vagy káromkodom, bár ott ülsz a szomszéd padon,
Nem hallanád. Járnak a villamosok,
Huszadik századi városlakó vagyok.

Townsman of the twentieth century.

The landscape you see bears no flowers,
The landscape you see became such by the soot,
The sky above the roofs is never clear blue.
What else should I tell? A sentence about myself,
I´m a townsman of the twentieth century.

Look, that´s the house and the people in it,
I am living just like the other ones,
Sitting before the tv, taking a beer from the fridge,
Listening to music, I seldom go on foot,
I´m a townsman of the twentieth century.

The park is the only place, where there´s real grass,
You may watch it but you´re not allowed to walk on it,
If I would weep or curse, although you sit on the bench next to me,
You would not hear me. The streetcars rolling by.
I´m a townsman of the twentieth century.