Éjszaka van, nehéz a csend, én fekszem az ágyamon A falon túlról hallom a suttogást Hallom, ahogy apámat halkan kérdezi anyám: "Mit tegyünk? Hogy legyen ezután?" Figyeltem minden hangra, vártam a folytatást Apám megszólalt hosszú csend után: "Ne aggódj, elég nagy már, hogy higgyünk a fiúban Engedjük egy kicsit szabadabban"
Másnap olyan hatalmas lett a világ Másnap alig bírtam az iskolát Másnap elmondtam, hogy te jársz velem Nálad maradtam, sosem felejtem el! Apámtól megkérdeztem, melyik út vezet Mindennap közelebb a fényhez? Azt mondta: "Döntsd el magad, hogy merre indulj el! Lehet, hogy szerencsés leszel, csak indulj el!"