A lány, aki megszólított az utcán, a nagyváros lánya volt. Én hívtam magammal, ő velem maradt aznap, és elvarázsolt. Kócos volt, és ahogy néztem, csalódott lehetett talán. Nem volt szép, de jónak született, és jó volt hozzám.
Akkor éppen a padló alatt jártam, és üvöltöttem szeretetért. Az ajtókon kívül, a vad oldalon álltam, és nem tudtam, miért. Ő átölelt, és azt mondta, épp ideje, hogy megszelídülj. Én megmutatom neked, amit sosem láthatsz egyedül. Egyedül.
Gyere, gyere, szoríts erősen. Ébreszd fel a szerelmem. Gyere, gyere, szoríts erősen. Nincs gyűlölet a szívemben. Gyere!
Néha van, hogy újra leterít egy hátulról jött támadás, és gyűlölőm őt is, mert kegyetlen a kedvem, és nincs célpontom más. Rám néz, és a szemeiben csak szeretetet látok én. Ordítanom kéne, de ő odalép szorosan mellém.