Hajtogattam a kukák mögött egy álmot egy kerthelyiség félreeső részén. Eldugult piszoárban vitorlázok, sapkám a hold, fésűm a szél.
Sorra dőlnek ki mellőlem a lányok, fojtogató bűntudat emészt, a szívek szemétdombján kapirgálok. Szeretni, Istenem, milyen nehéz.
Annyi minden bajjal kell még megküzdenem, plusz, még itt van a nyakamba varrva egy lefejezett szerelem. Tükröm, tükröm mondd meg nékem, jól áll e ez nekem?
Sorra tűnnek el mellőlem a srácok, mindegyiknek jobb dolga akadt. Zajos magányban foszforeszkálok a sápadt fényű telihold alatt.
Annyi minden szarral kell még megküzdenem, ellenséges szélmalmoktól zavaros szellemem. Nincsen veszély, csak képzelem.
Aztán orvosok jönnek, kezükben fegyver, és ha a vegyszer egyszer a vénába hatol, a lakatlan szigetlakó lelke tenger lesz, a szíve lepényhal. Itt úszkál valahol.
Annyi minden szarral kell még megküzdenem, egy tucat csörgősipkás lidérc horkol mellettem. Választok egyet. Melyik tetszik, melyik legyen a partnerem? http://lyricstranslate.com