Lehetsz király, hiába vagy! A mosolyod úgyis arcodra fagy. Királynak lenni, az mámorító,
Benvolio: De mi tudjuk azt, mi az igazi jó!
Benvolio:
Szegény fiúk, ott legfelül, Talpig aranyban, de tökegyedül. A hatalom nyűg, csak ostoba lánc, Amíg itt lenn folyton szabad a tánc!
Kórus:
Mámort és kéjt kínál Száz száj és száz szempár! Csók csattan, láb röppen, Nadrág csusszan, ágyú dörren Élj, ahogy jólesik! Nem baj, ha ellesik… Tedd, ami élvezet Bizsergesd a tested-lelked!
Mercutio:
Uralkodók! beszari mind! Ablakból nézik, hogy mi van itt kint A naptól is óvják maguk odabenn Fogalmuk sincs róla, mi a szerelem! Rómeó és
Benvolio:
Ezek ott fenn nem tudnak mást, Tenyérnyi föld miatt ölik egymást. Mire való a harc, a viszály? Ha kimaradunk, nekünk az a király!
kórus 2.:
Mámort hoz és kéjjel kínál Minden száj és bájos szempár! Csók ha csattan, láb ha röppen, Nadrág csusszan, ágyú dörren Élj csak, ahogy jobban esik! Az sem baj, ha el is lesik… Tedd azt, ami kéjhez vezet Bizsergesd a tested-lelked!