Itt a kénködből feltáruló bejáratnál Lefelé ható lidérc erők hullámzó összessége Rántsanak magukkal a mélységen túlra Utazz hozzám az belsö föld magzati folyóin Az alagút végén összetekeredve várlak Ahogy átszállsz a feneketlen téren Felfedezed a ki nem mondott titkokat Az árnyak birodalma homorú labirintus Az alaktalan folyamok mentén A szűkülő végtelen falak között Lángoló földalatti világok kapui Megnyílnak a szétáradó folyosókba A morajlásból felkavaró emlékdallamok Belülről tépik át az ösi ráismerést Az életerőt elszivó árnyak itt léteznek Meghasadt gondolatok a tanult útvesztőkben Harcba szállnak a távtudati erőkkel Asszimetrikus rezonanciákon Átszakadt éteri csatornákon Szellem és lélek most végleg széthasad Szilánkokra törik a tükör tudat Túlvilági és evilági erők a sarkoknál Egybekelnek A folyó már nem asztrális tájat szel ketté A test minőséget váltott, a fénye megtisztult Orákulum