Oberon: Te most engem nem látsz, s menten elalszol!
Lysander: Ez a furcsa szerzet hogy került elém?!
Oberon: Takarodj az utamból, halandó!
Lysander: Föl nem foghatom, hogy m'ért vagy ily kemény! Azt mondd meg inkább, honnan, s m'ért vagy itt?
Oberon: Addig jó, míg nem firtatjuk ezt!
Lysander: De bizony, én mégis csak tudni akarom!
Oberon: Legyen hát, bár nem biztos, hogy…
Oberon és Lysander: … jobb lesz nekünk, Ha túlesünk A tényeken.
Lysander: Nosza, ne kímélj, szólj, idegen!
Oberon: Oberon vagyok, szellemkirály.
Lysander: Elég gyanús válasz ez!
Oberon: Jeleztem, hogy kicsit furcsa lesz.
Lysander: Merre hát az otthonod?
Oberon: Hidd el nekem, jobb, ha nem tudod!
Lysander és Oberon: Milyen hely, milyen hely, Ahol csupán a szellem jár? Kies föld, kietlen, Beláthatatlan szellemtáj.
Lysander: Van, hogy a képzelet, Játszani szólít engem. Vad erők Ülnek agyamon, És a képeknek lépre mentem. Káprázat itt a lét, Nem lehet tudni olykor, Odakünt, avagy idebent Az a távoli fura hang, hogy hol szól!
Oberon és Lysander: Hol szól ez a hang, Mit lát az a szem, Félő, a tudás…
Lysander: … nem lesz az enyém sohasem!
Oberon: Add vissza a köpönyegem!
Lysander: Előbb kicsit fölveszem! Mi a helyzet, nagy király? Kölcsönkenyér visszajár!
Oberon: Mennem kéne!
Lysander: Választ várok!
Oberon: Túl sok kérdés!
Lysander: M’ért keltettél káoszt bennünk?
Oberon: Engedd végre jóvátennünk!
Lysander és Oberon: Minden felfordul!
Lysander: Miattad van itt most tehát az összes ellentét!
Oberon: Ne vádolj, nekem sem, fenékig tejfel a szellemlét!
Lysander és Oberon: Hol itt a megoldás? Alul-fölül csak kapkodnak, Veszélyes világ ez, Szeszélyes mennykövek csapkodnak.
(tündérnyelven vitáznak)
Lysander és Oberon: Káprázat itt a lét, Nem lehet tudni olykor, Mit evett álomlakomán, Ki a távoli ízbe kóstol.
Milyen hely, milyen hely, Ahol csupán a szellem jár, Kegyes vagy kegyetlen, Legyőzhetetlen szellemlét.
Lysander: Akarom érteni!
Oberon: Kezdelek félteni!
Lysander: Mondd el a lényeget!
Oberon: Ennyi elég!
Lysander és Oberon: Van, hogy a végzetem Távoli útra hajszol. Vad erők titkos kapuján Áttaszít, míg te alszol. Olykor a két világ, Egymásnak ront az éjben, Ne tovább, add föl, idegen, Eldőlt, hogy vesztes legyél! Nem!
Lysander: Oberon: Maradj még! Álom volt csak, nyugodj már meg, aludj el, halandó!