Megsárgult fénykép egy címlapon, Ez leszek, jól tudom. Szemembe könny szökik, nem hagyom, Fény kell a színpadon. Voltam zsivány, szép szűz leány, Mindez csak múló árny.
Hány szerep, hány csók, Hány vallomás, póz csupán, ön csalás. Mit rejt a jövő még én nekem? Hogy néz rám gyermekem?
Talán, talán, volt sok talán, Sakk játszma ez, úgy ám. Itt állok védtelen, pőrén, Nincs rúzs és álarc ma már, Az idő majd rajtam is túl lép, Nem vár.
Megsárgult fénykép egy címlapon, Lesben áll, mért hagyom, Szemembe könny szökik, fáj nagyon, Fényt még a színpadon Volt sok talán, megérted tán, Volt, mi volt, múló árny.