Rossz korban ébredt, egy angyal talán, A világ, mit látott, kő és magány, A tisztítótűzzel játszol ma már, Mellettem ébred, de távolba néz, kis csókot hintett és indulni kész…
Refr.: Ne építs magadnak ajtót, Bejön a holnap bánata, Tegyek olyat, mitől félek, Ok nélkül legyek boldogabb.
Van rá esély, sok száz alkalom, Megteheted, de nem akarod, Akkor vagy más, ha kérded: Tegyek olyat, mitől félek?
Az érzés a széllel, repül tovább, Fojtogat, ölel, csak az emlékekbe már, Arcomon ráncok, percek talán, Volna még álom, de rosszat akart, és messze innen a távolba tart…