Én nem akarok senki lenni, ha nem vagy itt Így elfogyok, ahogy a láng Én nem tudok valaki lenni, ha nem vagy itt Egy út kéne még hozzád
Így kitagad az ágy és fáj az ébrenlét És sivatag a Föld, hol körben járok én És kinevet az idő és minden perc egy év De valahol a remény azt súgja látlak még
Hát megyek a Vénusz fénye után És megyek a tévedéseim országútján Mentség nincsen rá Érj hozzám
A szerelem vándora lettem már Ki soha nem ér oda, aki rossz bolygón jár És csak téged vár Érj hozzám Érj hozzám Óóó
Én nem tudok sehogy lenni, ha nem vagy itt Egy út van talán hozzád
De csikorog a szó, mit az éjnek mormolnék És menetel a test, csak a lélek táncol még És bekerít a sötét, és fénylő szikrát szór Az akarat ami hajt, mert minden rólad szól
Hát megyek a Vénusz fénye után És megyek a tévedéseim országútján Mentség nincsen rá Érj hozzám
A szerelem vándora lettem már Ki soha nem ér oda, aki rossz bolygón jár És csak téged vár Érj hozzám Érj hozzám Óóó
Ne rejtőzz el, ha érkeznék Ne engedj el, ha indulnék
Hát megyek a Vénusz fénye után És megyek a tévedéseim országútján Mentség nincsen rá Érj hozzám
A szerelem vándora lettem már Ki soha nem ér oda, aki rossz bolygón jár És csak téged vár Érj hozzám Érj hozzám Óóó