Ha tudnám, hány szerelmet bír még el a rakpart most a kavicsok közé vinnélek magammal ha tudnám, hány kép fér még bele a nyárba veled maradnék minden egyes villanásra
Libben a függöny, nyikorog az ajtó bepréselődik a kinti zajból egy rozétól ázott szerelmes szó meghalni nyáron csak veled lesz jó most húzzuk túl, most álljunk bele most guruljunk együtt a házunk fele ízlik a szezon, bírom, mint a jó bort felettem nap le, alattam longboard ez jó, nem számít, hogy így van-e rendben a csókod, az arcod, insta effektben minden lány, kinek titka lehettem a sztorikat a rakpart írta helyettem
Ha tudnám, hány szerelmet bír még el a rakpart most a kavicsok közé vinnélek magammal ha tudnám, hány kép fér még bele a nyárba veled maradnék minden egyes villanásra
Ez a pillanat kell, zsebre raknám utánanyúlok, de messze van már madzagra kötöm a szívem és titkon lendületből a Dunába hajítom üzenet az életben lévőknek játsszunk sohavégetnemérőset arccal a mának kik hasonlítanak, egymásra találnak a mosolyok, a vonzó túloldal a szabadságérzet a klubokban a hazafele hajnal, nincs meg a cuccom a rakpart egyedül, ki ismer az úton
Ha tudnám, hány szerelmet bír még el a rakpart most a kavicsok közé vinnélek magammal ha tudnám, hány kép fér még bele a nyárba veled maradnék minden egyes villanásra
Ülök a szélén, hadd jöjjön a hullám hadd jöjjön, hadd jöjjön ülök a szélén, hadd jöjjön a hullám veled maradnék, ha tudnám...
Ha tudnám, hány szerelmet bír még el a rakpart most a kavicsok közé vinnélek magammal ha tudnám, hány kép fér még bele a nyárba veled maradnék minden egyes villanásra