Ha kimegyek az ócska piacra, Lemezek közt böngészek én, Csakis olyan, ami nincs divatban, Elnézhető körülmény.
Tölcsért csinálok a kezemből, S kiáltok vidáman, Bácsi más ma már a módi, Nekem jó, ahogy van.
Az öregúr siet már elébem, A gramofon recsegve szól, Velem örül, amikor kimondom, Ismerem a papámtól.
Megint csak tölcsért csinálok a kezemből, S kiáltok vidáman, Bácsi, változik a módi, Nekem jó, ahogy van.
Rézmozsarak sarokban hevernek, Kardok között pár ócska kép, De akkor is zenére szerettek, Lányok és a leventék.
Gúnyosan tölcsért csinálok a kezemből, S kiáltok vidáman, Bácsi más ma már a módi, Nekem jó, ahogy van.
Hazamegyek, otthon a Beatles-ek, Legújabb nagylemeze vár, Nem akarok hinni a fülemnek, Ismerős egy kicsit már.
Nevetve tölcsért csinálok a kezemből, S kiáltok vidáman, Bácsi ravasz ez a módi, Nekem jó, ahogy van.
Kacagva tölcsért csinálok a kezemből, S kiáltok vidáman, Bácsi más ma már a módi, De nekem jó, ahogy van. Nekem, jó ahogy, nekem jó ahogy, nekem jó, ahogy van.